Utca kövek alatt,
alussza álmát,
Thanathosz.
Tapossuk a halál
gondolatát.
Vizek mélyén,
Golgoták tetején,
diadal áradat,
Övé. Porladásig
gázolva futunk,
míg le nem állunk,
így se semmi
rothadásunk.
Vigyél át, Révészem,
ígérd, selymes vízen
lesz utazásunk.
Ha eljő az idő,
vigyél át, Révészem,
ígérd, ígérd... ígérd,
csak hajnali villanás
lesz repülésünk,
és végül ígérd,
és ígérd, hogy te
is mulandó vagy,
és lesz még, tovább,
utazásunk után.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése