Érintő talány,
tán zengő magány,
e pillanat mi át
meg át ölel,
most mát lát,
s holnapot ölel.
Keresi baját,
nem leli báját,
óra művek,
időkerekek,
most zengjetek,
szolok nektek.
Fordul a kocka,
ez a sors játéka,
lelket cserélsz,
észrevétlen,
tovább élsz,
a felejtésben ...?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése